Scientia Publishing House – Sapientia Hungarian University of Transylvania

Első olvasatra furcsának tűnhet a címválasztás és az is, hogy egy földrajzos miért merészkedik a Földtől ekkora távolságokra. A válasz egyszerű: a kíváncsiság miatt. Minden általános természetföldrajz előadás bevezető részében arról beszélgetünk, hogy jelenlegi ismereteink szintjén mit tudunk a világegyetemről, a galaxisokról, a Tejútrendszerről, a Naprendszerről. Arról, hogy ezek az ismeretek hogyan gyarapodtak, változtak és fejlődtek az idők folyamán, annak függvényében, hogy az univerzumnak egyre távolabbi tartományait figyelhettük meg térben és időben egyaránt. Mindezt azért, hogy a Földünk helyét valahogy megtalálhassuk benne.

A fejezetekről, melyekbe belesűrítettük mondanivalónkat, sőt az előforduló főbb fogalmakról is köteteket lehetne írni, de jelen könyvnek nem ez volt a célja. Arra törekedtünk, hogy a lehetőségek szerint szélesítsük az olvasók látókörét és felkeltsük az érdeklődést a téma iránt. Természetesen számos nyitott kérdés marad és még több kérdés felmerülhet mindenkiben, és ez talán arra ösztönöz, hogy tovább kutakodjunk a felvetett témakörökben.

Az első fejezetben azzal foglalkozunk részletesebben, hogyan változott a világegyetemről alkotott képünk az idők folyamán. A különböző törzsek eredetmítoszai és világkép-elképzelései fokozatosan változtak és újabb elméletek születtek, míg eljutottunk a napjainkban széles körben elfogadott forró ősrobbanásban keletkezett világegyetem standard modelljéhez, a Big Bang-modellhez. A kérdéskör fejlődése során nagyon sok elmélet született, ahogy egyre több ismeretre tettünk szert, egyre összetettebb tudományos magyarázatokat adtak a világegyetem egészének keletkezésére, fejlődésére, szerkezetére és elrendezésére vonatkozóan. Természetesen a robbanásszerű technikai fejlődés, a 20. század második felétől, nagymértékben hozzájárult az ismereteink bővüléséhez és pontosításához.

A következő fejezetekben a világegyetem különböző alkotóelemeit ismertetjük. Bemutatjuk a csillagok általános jellemzőit, a különböző méretű csillagok eltérő fejlődési menetét és különböző végállapotaikat. A milliárd csillagból álló galaxisokkal és természetesen a Tejútrendszerrel is külön-külön foglalkozunk.

Az utolsó fejezetben kerülünk legközelebb a Földhöz, a Naprendszer általános jellemzése során. Ebben a részben külön boncolgatjuk a központi csillagunk (a Napunk) jellegzetes tulajdonságait, illetve a körülötte keringő égitestek (bolygók, holdak, üstökösök) jellemző vonásait.