Első olvasatra furcsának tűnhet a címválasztás és az is, hogy egy földrajzos miért merészkedik a Földtől ekkora távolságokra. A válasz egyszerű: a kíváncsiság miatt. Minden általános természetföldrajz előadás bevezető részében arról beszélgetünk, hogy jelenlegi ismereteink szintjén mit tudunk a világegyetemről, a galaxisokról, a Tejútrendszerről, a Naprendszerről. Arról, hogy ezek az ismeretek hogyan gyarapodtak, változtak és fejlődtek az idők folyamán, annak függvényében, hogy az univerzumnak egyre távolabbi tartományait figyelhettük meg térben és időben egyaránt. Mindezt azért, hogy a Földünk helyét valahogy megtalálhassuk benne.
A fejezetekről, melyekbe belesűrítettük mondanivalónkat, sőt az előforduló főbb fogalmakról is köteteket lehetne írni, de jelen könyvnek nem ez volt a célja. Arra törekedtünk, hogy a lehetőségek szerint szélesítsük az olvasók látókörét és felkeltsük az érdeklődést a téma iránt. Természetesen számos nyitott kérdés marad és még több kérdés felmerülhet mindenkiben, és ez talán arra ösztönöz, hogy tovább kutakodjunk a felvetett témakörökben.
Az első fejezetben azzal foglalkozunk részletesebben, hogyan változott a világegyetemről alkotott képünk az idők folyamán. A különböző törzsek eredetmítoszai és világkép-elképzelései fokozatosan változtak és újabb elméletek születtek, míg eljutottunk a napjainkban széles körben elfogadott forró ősrobbanásban keletkezett világegyetem standard modelljéhez, a Big Bang-modellhez. A kérdéskör fejlődése során nagyon sok elmélet született, ahogy egyre több ismeretre tettünk szert, egyre összetettebb tudományos magyarázatokat adtak a világegyetem egészének keletkezésére, fejlődésére, szerkezetére és elrendezésére vonatkozóan. Természetesen a robbanásszerű technikai fejlődés, a 20. század második felétől, nagymértékben hozzájárult az ismereteink bővüléséhez és pontosításához.
A következő fejezetekben a világegyetem különböző alkotóelemeit ismertetjük. Bemutatjuk a csillagok általános jellemzőit, a különböző méretű csillagok eltérő fejlődési menetét és különböző végállapotaikat. A milliárd csillagból álló galaxisokkal és természetesen a Tejútrendszerrel is külön-külön foglalkozunk.
Az utolsó fejezetben kerülünk legközelebb a Földhöz, a Naprendszer általános jellemzése során. Ebben a részben külön boncolgatjuk a központi csillagunk (a Napunk) jellegzetes tulajdonságait, illetve a körülötte keringő égitestek (bolygók, holdak, üstökösök) jellemző vonásait.
Scientia Publishing House
SAPIENTIA HUNGARIAN UNIVERSITY OF TRANSYLVANIA
Established in the year 2001, the Cluj-Napoca-based Scientia Publishing House is the publisher of Sapientia Hungarian University of Transylvania. The Publisher’s scope of activity is in line with the mission as well as the educational and scientific development strategy.
Scientia Publishing House
Str. Matei Corvin nr. 4, 400112 Cluj-Napoca, jud. Cluj, România
Tel: 0040-364-401454
E-mail: scientiakpi.scientia.ro
Website: www.scientiakiado.ro