Scientia Kiadó – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Szociológiai munkájukban, amely a Posztmodernizáció (Postmodernization) címet viseli, Crook, Pakulski és Waters elzárkóznak attól, hogy a modernitást és a posztmodernitást elkülönülő korszakokként gondolják el, ehelyett inkább párhuzamos folyamatokként próbálják őket leírni: „ezért tehát azokra a változási folyamatokra koncentrálunk, amelyek létrehozzák a posztmodern társadalmi formákat, azaz a posztmodernizáció folyamataira inkább, mintsem egy új társadalom víziójára” (Crook, Pakulski és Waters 2) .

Ezen idézet szellemében dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy a változás (hasonló) folyamatait írjam le irodalmi és filmes alkotásokban, olyan folyamatokat, amelyek előhívják a modern–posztmodern fordulat kritikai narratíváját, mihelyst értelmezni próbáljuk őket. A fordulatnak két aspektusa válik további vizsgálat tárgyává: feltéve, hogy a modern(izmus) és a posztmodern(izmus) két egymáshoz kapcsolódó művészettörténeti korszak, a két paradigma szimultán érvényesülésének sajátos/egyedi esetei bizonyos fokig mellőzöttek a vizsgált szakirodalomban. Ugyanakkor, noha a formalizált krimi és nyomozás műfaja kitűnő terepnek kínálkozik arra, hogy úgy a modern(ista), mind a posztmodern(ista) krimi vizsgálatát bizonyos könnyedséggel és szisztematikusan lehessen elvégezni, ebben a formában ez még nem történt meg.