Scientia Kiadó – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Jelen kötet a román és magyar kulturális párhuzamok és kölcsönhatások különböző aspektusait tárgyalja. A kötet első fele a XX. század első felének általános kulturális jelenségeit tárgyalja, ezen belül különös hangsúlyt fektetve olyan témákra, mint a másság reprezentációk a két világháború közötti időszak Erdélyében, ezek megjelenitése a korabeli román és magyar sajtótermékekben. A másság, az ellenségkép kialakulása, illetve jelenléte az erdélyi magyar és román közéleti diskurzusban nem újkeletű, sajátos történelmi gyökerei és megnyilvánulási formái vannak, de ugyanakkor beilleszkedik (a megnyilvánulási formák és használt szimbólumok tekintetében) egy széleskörűbb közép-európai vonulatba. Az 1918 utáni erdélyi magyarok románságreprezentációja, illetve a románok magyarságképe számos közös elemet tartalmaz, ezek közé sorolnánk a nacionalizmust és ennek megítélésének módját, a szimbólumkészletet, a múlthoz és a történelemhez való viszonyulást, a nyelvhez való hozzáállást, az elitista magatartást stb. Az én/másik, az én nemzetem/másik nemzet tematikája a többnemzetiség és a nemzeti identitás kérdésköréhez szorosan kapcsolódik. A kötet egy másik vonulata a bécsi modernség kérdéskörét érinti és annak hatásait tárgyalja. Munkánk második fele a román és a magyar prózairodalom tematikus és motivumbeli párhuzamait elemzi, olyan témyköröket érintve mint a háború, női szereplőtipusok, vagyonszerzés, a szabadság illetve a hegy szimbolikája stb.