Scientia Kiadó – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

A kézikönyv két nagy részből áll: az első egy bevezetés a fotózás technikai részébe (a személyes technikai fejlődéshez szükséges információk megtalálásának és megértésének legegyszerűbb módjait bemutatva), a második rész pedig a kritikai megközelítés, a képelemzés és a fotográfia területeinek elmélyült tanulmányozása.
A kézikönyv azt tűzte ki célul, hogy irányt adjon az egyéni tanuláshoz, de ami ennél is fontosabb, eligazítson abban az örökös kettősségben, amellyel különösen a fotóművészetet tanuló diák szembesül: technika vagy tartalom, képkészítés vagy elméletalkotás.
Nem minden hallgató lesz fotográfus, a legtöbben a tanszék által kínált más, vonzóbb tanulmányi irányokat követik majd, mint például rendező vagy operatőr, néhányan pedig fotóelmélettel vagy -történettel fognak foglalkozni. Mindkét szempontot lefedő alapkönyvként kihívást jelentett az is, hogy olvasmányos és egyszerű nyelvezetű legyen, amely akár a fényképezés közben ajánlott viselet leírását is tartalmazhatja, John Berger vagy Susan Sontag filozófiájának bevezető fogalmai mellett.
Néha a lábjegyzetek, amelyek a művész életére vonatkozó kiterjedt életrajzi adatokat tartalmaznak, a kontextualizáláshoz szükséges időt hivatottak lerövidíteni; egy művész munkásságát nagymértékben és szervesen befolyásolja az élete. A mű mélyebb megértése akkor lehetséges, ha nemcsak a művet, hanem a személyt is ugyanabban a keretben értelmezzük.
Az analóg fotográfia, a gyökerekhez való visszatérés felé való elmozdulás is jelen van, mivel a második évfolyamon ez képezi a fotográfia kurzus alapját. Bár csak vázlatosan vannak jelen, a bemutatott technikák arra szolgálnak, hogy a fontosat, az egyéni művészi kifejezést keretek közé helyezzék.
Az ajánlott bibliográfia és filmográfia lehetőséget kínál az egyéni elmélyülésre, valamint új, a fotográfia kurzusban eddig nem vizsgált területek felé nyit. Olyanok felé, amelyeket majd a következő generáció fog megírni.
A könyv illusztrációi ikonikus utalások a fotóművészet történetére, amelyekhez egyetemi hallgatók által készített fotográfiai gyakorlatok csatlakoznak. Oktatóként úgy érzem, hogy a diákok munkájának népszerűsítése teszi teljessé a munkám, és hálával tartozom nekik a fotózás iránti érdeklődésükért és szenvedélyükért. Nélkülük ez a kézikönyv értelmetlen lenne.