Editura Scientia – Universitatea Sapientia

2008 és 2010 között három ellenálló (‘Balashi’, ‘Bloktor’, ‘Riana’) és három fogékony fejeskáposzta-fajta (‘Green Gem’, ‘Hurricane’, ‘Quisor’) dohánytripsszel szembeni antixenotikus rezisztenciáját vizsgáltuk meg. Az értékelések során a következő paramétereket vizsgáltuk: a betelepült dohánytripsz imágók száma, a dohánytripsz kártétel mértéke, a fajták külső és fejet alkotó leveleinek a reflexiós spektruma UV-A és látható tartományban, a fajták epidermiszének vastagsága, valamint a káposztafejek tömege. A méréseket kezeletlen és agyagásványokkal kezelt (Surround® WP és Kolloidizált Mikromeliorit®) növényeken végeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Tordasi Növényfajta Kísérleti Állomásán. A fajták antixenotikus rezisztenciájának mérésére nem az imágók abszolút egyedszámát használtuk, hanem a relatív előfordulást, mivel ez jobban kifejezi a rezisztencia relativitását, valamint jobban kiküszöböli az évjárathatást. A felmérések igazolták, hogy mindhárom kísérleti évben, a fajták között szignifikáns eltérés volt a betelepült imágók relatív abundanciáját tekintve. Az agyagásványokkal történő kezelés nem mutat egységes képet, és vélhetően nem befolyásolja dohánytripsz imágók berepülésének intenzitását. A legnagyobb kártétel a Hurricane és a Green Gem fajtákon alakult ki. A káposztafejben a fejesedés kezdetén és közepén talált imágók száma és a betakarítás idejére kialakult kártétel mértéke között jelentős pozitív korreláció volt kimutatható. A fejes káposzta esetében az agyagásványokkal történő kezelések nincsenek hatással a dohánytripsz kártételére. Összehasonlítva a vizsgálati éveket elmondható, hogy 2008-ban mind a fejesedés közepén, mind pedig a betakarításkor elvégzett vizsgálatok során a Surround® WP-vel történő kezelésnél mutatható ki a legnagyobb reflexiós intenzitás a fejet alkotó, és a külső leveleken egyaránt. Ennél valamivel kisebb volt a Kolloidizált Mikromeliorit®-al kezelt levelek reflexiója. A kezeletlen levelek reflexiós intenzitása volt a legkisebb mind a hat vizsgált fajta esetében. Hasonló volt a helyzet 2009-ben a fejesedés kezdetén a Surround® WP-vel történő kezelés esetén is. Mivel a kezelések hatására nem tapasztaltunk lényegi eltérést úgy a fajtán kialakult kártétel, mint a betelepült imágók relatív előfordulása között kijelenthetjük, hogy a fejes káposzta esetén a visszaverődő fény nem meghatározó jelentőségű a dohánytripsz gazdanövény-választásában. Nem találtunk ok-okozati összefüggést a fejes káposzta reflexiós intenzitása és a kártevő betelepedése között. Ugyanakkor eredményeinkkel nem cáfoltuk meg a nagyobb reflexió riasztó hatását, mivel a növények egyéb tulajdonságai is szerepet játszhattak a betelepedés mértékében. Az a feltételezésünket, hogy az epidermisz vastagsága szerepet játszik a fejes káposzta dohánytripsszel szembeni rezisztenciájában, jelen vizsgálat során nem sikerült igazolni. Az eredményeink alapján pontosabb képet kaptunk a fogékony és az ellenálló fejeskáposzta-fajták dohánytripsz elleni rezisztenciája és a tripszek betelepülése, valamint kártétele közötti kapcsolatról. Ezzel együtt vélhetően még számos, jelen munkában nem vizsgált fajtatulajdonság, illetve a dohánytripsz szaporodásbiológai sajátosságának jobb megismerése további fordulatot hozhat a fejes káposzta és dohánytripsz kapcsolatának teljes körű tisztázásában, a rezisztencia nemesítés irányának kijelölésében.